Sportszerűnek nevezték az államfővel folytatott keddi megbeszéléseket a székelyföldi önkormányzati vezetők. A székelyföldi megyék vezetői és a megyeszékhelyek polgármesterei az államfővel kedd délután folytatott sepsiszentgyörgyi szűkkörű megbeszélés után nyilatkoztak a sajtónak.
„Románok és magyarok, dolgozzunk együtt, mert számunkra ez az egyetlen megoldás” – ezzel a rövid üzenettel fejezte be sepsiszentgyörgyi látogatását Klaus Johannis. Az államfő Csíkszeredából érkezett Sepsiszentgyörgyre, az új főtéren több kíváncsiskodó várta, akik fotózták, amint bement a megyeházára. Ezalatt egyetlen férfi lobogtatott székely zászlót.
Johannis Sepsiszentgyörgyön a három székely megye tanácselnökével, és megyei jogú városaik magyar polgármestereivel találkozott, a zárt megbeszélésen megfigyelőként részt vett Porcsalmi Bálint az RMDSZ ügyvezető elnöke is.
Románia elnöke a Kovászna megyei klaszterek képviselőivel is egyeztetett. Johannis közel két óra után távozott a megyeházáról, amikor kijött, az összegyűlt újságíróknak mindössze egy percben nyilatkozott. Kifejtette, a klaszterek megoldást jelentenek a romániai gazdaság versenyképességének növelésére, Kovászna megyében erre jó példák vannak, ezért is fogadta el a meghívást. Szorgos emberek vannak, jó ötletek, a dolgok jól alakulnak – mondta Klaus Johannis. Arra az újságírói kérdésre, hogy mit üzen a románoknak és a magyaroknak, mondta, hogy dolgozzunk együtt, mert ez az egyetlen megoldás.
Távozása után Antal Árpád Sepsiszentgyörgy, és Ráduly Róbert Csíkszereda polgármestere értékelték a látogatást. Antal szerint, őszinte, konstruktív párbeszédet folytattak, megállapodtak, hogy ezt folytatni kell. "Azt szeretnénk, ha az államfő alkotmányos feladatköréhez mérten közvetítene, szerepet vállalna abban, hogy az erdélyi magyarság kérdése ne legyen választási, pártpolitikai téma, és létrejöhessen az etnikai paktum az erdélyi magyarság és a román állam között, hiszen csak akkor lesz erős ez az ország, ha mi jól érezzük magunkat a szülőföldünkön" – mondta Antal Árpád. Szerinte, az államfő sok mindenen meglepődött, ha nem is mindent, de sok információt eljuttattak hozzá a kettős mércéről, a jogfosztásokról, az autonómiaigényről.
"Sportszerű történet volt: először fordult elő, hogy Románia elnökének jelenlétében felcsendült a román és a székely himnusz, hogy megtörtént a zászlócsere" – értékelt Ráduly Róbert.
A két polgármester mellett Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke is határozottan cáfolta, hogy etnikai alapon kérnének területi autonómiát Székelyföldnek. Arra reagáltak, hogy Klaus Johannis a délelőtti csíkszeredai önkormányzati fórumon szükségesnek tartotta a helyi és regionális autonómiát, de úgy vélte, hogy az etnikai alapú autonómia nem kívánatos.
Antal Árpád az MTI kérdésére kifejtette: Székelyföld területi autonómiája nem lehet etnikai alapú, hiszen a régió csaknem minden településén élnek románok, romák és más nemzetiségűek is.
Hozzátette: az autonóm régió területének a kijelölésénél azonban természetesen figyelembe kellene venni a történelmi hagyományokat és a kulturális sajátosságokat. Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: tájékoztatták az elnököt arról, hogy Székelyföld számára olyan területi autonómiát tartanak szükségesnek, amilyen az olaszországi német többségű Dél-Tirol autonómiája. Hozzátette: abban egyeztek meg, hogy folytatni kell a párbeszédet. A városvezető azt hangoztatta, hogy az államfőnek be kellene tölteni az alkotmányos közvetítői szerepét a magyar közösség és az állami intézmények között.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: arról is tájékoztatta az államfőt, hogy az erdélyi magyar közösségre 1920 óta nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek Romániában, és ezt nem tartja rendjén valónak. „Amíg ez a típusú gondolkozás nem változik meg, addig nehéz lesz őszinte partnereket találni a román többségben” – jelentette ki a politikus. Ráduly Róbert kampányjelleget is tulajdonított a mandátuma felénél tartó Klaus Johannis látogatásának. Utalt arra, hogy a legutóbbi államfőválasztáson Johannis Székelyföldön „sokat aratott anélkül, hogy vetett volna”, és ezt meg szeretné ismételni.
Tamás Sándor azt emelte ki a megbeszélésekből, hogy először történt meg, hogy Románia elnöke a látogatása során összekapcsolta Székelyföld megyéit azáltal, hogy a látogatásnak mind a csíkszeredai, mind pedig a sepsiszentgyörgyi helyszínére Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye székelyföldi részének az elöljáróit is meghívták. A sepsiszentgyörgyi szűkkörű tanácskozáson a három megye önkormányzatának az elnöke, valamint a megyék öt magyar többségű, megyei jogú városának a polgármesterei vettek részt. A politikus biztatónak tartotta, hogy az államelnök nem zárkózott el semmilyen téma megvitatásától.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke elmondta, arra kérte az államfőt, hogy közvetítsen az állami intézmények között a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében.
Meggyőződését fejezte ki, hogy Klaus Johannis, aki korábban tanár és polgármester is volt, értő módon tud viszonyulni az ellehetetlenített helyzetű iskolában tanuló gyermekek ügyéhez.
Az államfő Sepsiszentgyörgyről a Vráncsa megyei Mărăști-re utazott, hogy az első világháború egyik legnagyobb romániai ütközetének centenáriumi megemlékezésén vegyen részt, és az első világháborúban elesett román katonák emléke előtt tisztelegjen.
Szerző: Bíró Blanka
Forrás: szekelyhon.ro
2017.07.18.